Richter Gedeon kolozsvári diplomája (1893) és kapcsolatai a Genersichekkel

Írta és szerkesztette: Dr. Kapronczay Károly v. Főigazgató, az MTA Doktora, Semmelweis  Orvostörténeti Könyvtár, Budapest.

A Richter Gedeon Nyrt. idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját. Levéltári adatok, közlemények,hivatkozások alapján rövid összeállítást készítettünk,amelyben bemutatjuk a gyáralapító Richter Gedeon és a Genersichek kapcsolódási pontjait Kolozsvárott, a Szepességben, Beregben és Budapesten. / Tankó Attila,az MTA doktora,a Genersicht Antal Alapítvány kuratóriumi titkára ,  2011. aug. 30. /

A 19. század utolsó harmadában alaposan átalakították a gyógyszerészképzést: a hagyományos „céh-rendszerű” megmaradt, amelyet a gyakornoki vizsga zárt. Ennek eredményes letétele után iratkozhatott be a jelölt a kétesztendős egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamra (1). Ezútán következhetett a gyógyszerészmesteri vizsga. A gyakornoki vizsga feltétele három esztendő gyógyszertári gyakorlat volt, míg hasonló feltétel teljesítését kívánta a gyógyszerészmesteri vizsga is: a kétéves egyetemi képzést szigorlat zárta, majd újabb kétéves gyógyszertári gyakorlat kellett a gyógyszerészmesteri államvizsgához is (2). A tudományegyetemen, illetve az orvosi karon belül nem volt külön gyógyszerészi kar /ez csak 1951 után valósult meg/, csak Gyógyszerészeti Intézet, amely a gyógyszerészi képzést a természettudományi és az orvosi karral közösen szervezte meg. Szerves és szervetlen kémiát, fizikát, botanikát, növénytant, matematikát a természettudományi karon, kórtant, gyógyszerismeretet, egészségügyi törvény ismeretet, stb. oktattak az orvosi karon. A képzés feltétele hat gimnáziumi osztály elvégzése volt, de az érettségi vizsga egy év kedvezményt jelentett a gyakorlati évek vonatkozásában, valamint a gyógyszerészmesteri oklevél letétele után a jelölt jelentkezhetett vegyészdoktori fokozat elnyerésére. A gyógyszerészek 1922-ig csak kémiából doktorálhattak, azután lehetett gyógyszerkémiából vagy gyógyszerismeretből doktorálni.

Amikor a test beteg a lélek sem maradhat érintetlen. III. rész

Az első részben megtudhattuk, milyen problémákkal jár a rákos megbetegedés diagnózis közlése, aztán két részen át a terápiák alatt átélt nehézségek problémáit és azok megoldásait térképeztük fel. Elérkeztünk a rehabilitációhoz. Dr. Kegye Adrienne pszichoonkológus a beszélgető társam.

Lehet-e szakaszokra osztani a rehabilitációs folyamatot? Ki az, akinek szüksége van a lelki rehabilitálódásra?

Az onkológiai rehabilitáció a betegség felismerésétől annak egész lefolyása során végig kíséri a pácienst. Minden onkológiai betegségben szenvedő embernek szüksége lehet valamelyik formájára. A betegek szempontjából a legfontosabb, hogy életminőségüket minél jobban megőrizzék, az önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék. A rehabilitációs folyamat végeredményeként pedig újra hasznos és aktív tagjai tudjanak lenni a családnak, a munkahelynek, és legtágabb értelemben a közösségnek, a társadalomnak.

Szűkebb értelemben a rehabilitáció a kezelések befejezése után kezdődik meg. Mint a többi rehabilitációs folyamat, az onkológiai rehabilitáció is alkotóelemeinek (pl. a gyógytorna, a pszichológiai ellátás, a dietetika, a gyógyászati segédeszköz-ellátás, a logopédia) tervszerű, együttes, összehangolt és egyénre szabott alkalmazásával valósítható meg.

Amikor a test beteg a lélek sem maradhat érintetlen. II. rész

Az egyik legrettegettebb megbetegedés a rák, azt hiszem ez kétségtelen tény. Aki olvasta beszélgetésünk első részét dr. Kegye Adrienne pszichoonkológussal, biztosan tudja már, hogy a tumoros megbetegedéssel megküzdeni leghatékonyabban a család és egy orvos team segítségével lehet, de a legnehezebb feladat, mint testi, mint lelki téren a betegre hárul.

Nézzük most sorra a terápia lehetőségeit.

Milyen terápiás lehetőségek vannak a daganat terápiának?

Mikor bebizonyosodik a rosszindulatú daganat ténye, egy onkoterápiás terv készül. A korszerű és hatékony tumor kezelés általában kombinált kezelés, mely áll műtéti kezelésből, sugár-, és kemoterápiából, valamint hormon érzékeny daganatok esetén hormonkezelésből. A műtétre általában gyorsan sor kerül, aztán hetek telnek el a következő kezelésig. Ebben az időszakban sok a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, emiatt is nagyon hangsúlyos a pszichés támogatás, mind a család, mind a kezelőorvos, mind a pszichoonkológus részéről. A legádázabb félelmet mindig az ismeretlen szüli, ezért fontos, hogy a páciens alaposan megismerje a rá váró terápiás eljárások lehetőségeit, mellékhatásait és várható kimenetelét.

Amikor a test beteg a lélek sem maradhat érintetlen. I. rész

Az a pillanat, mikor szembesül a páciens a daganatos betegség tényével, mindenki számára igen megrázó, a neheze még csak ez után jön. A diagnózisközlést, megelőzi egy kivizsgálás, majd követi a terápia, utána a rehabilitáció, mely mind-mind súlyos lelki és testi terheket róhat a betegre. A testi tűnteket az onkológusok kezelik, de a lelki elváltozásokra is van szakember a pszichológus, pszichoterapeuta, pszichiáter. Ezen belül kimondottan a daganatos betegségek lelki hátterével foglalkozik a pszichoonkológus. Beszélgető partnerem dr. Kegye Adrienne, aki 15 éves onkológus és sugárterapeuta szakorvosi múlttal, a testi tünetek kezelését a lélekgyógyításra váltotta fel, és ma már pszichoonkológusként dolgozik. 6 részen keresztül a doktornővel feltérképezzük a lelki segítség színtereit és lehetőségeit a szűrővizsgálatoktól egészen a gyógyulásig.